Gilbert Guillaume, az öttagú bírói testület elnöke a döntést ismertetve közölte, hogy a Pirani-öböl jelentős részének szlovén fennhatóság alá kell tartoznia, más vitatott területeket viszont Horvátországnak ítéltek, például a Szamobori-hegység Sveta Gera nevű csúcsát.

Az ítélet értelmében egy 2,5 tengeri mérföld szélességű, 10 tengeri mérföld hosszúságú folyosót kell létrehozni a horvát területi vizeken keresztül, amellyel akadálytalan csatlakozást biztosítanak a szlovén partok és a nyílt tenger között.

A tervezett folyosón a polgári, illetve a katonai hajók és repülőgépek ugyanolyan jogokat élveznének, mint a nemzetközi vizeken, függetlenül attól, hogy melyik országból érkeztek.

Helyszíni tudósítások szerint az ítélethirdetésen 17 ország 25 diplomatája vesz részt.

A két ország 2009-ben fordult a nemzetközi bírói fórumhoz, Zágráb azonban 2015-ben egyoldalúan visszalépett a döntőbírósági rendezésétől, mondván, hogy Ljubljana megszegte az előírásokat azzal, hogy kiszivárgott hírek szerint lobbizott a határvonal módosításáért, és így a 19 négyzetkilométeres öböl kétharmadának megszerzéséért.

Szlovénia korábban arról számolt be, hogy tiszteletben fogja tartani a döntést, Horvátország azonban bilaterális megoldást sürgetett, mondván, hogy nem ismeri el a törvényszék joghatóságát.

"Horvátország sem elfogadni, sem elutasítani nem fogja a döntőbíróság ítéletét, egy nagyon egyszerű okból: ez a törvényszék nem létezik" - közölte Kolinda Grabar horvát elnök nemrégiben, hozzátéve, hogy Zágráb kész azonnal tárgyalóasztalhoz ülni.

Németország zágrábi nagykövetsége ugyanakkor közleményt adott ki csütörtökön, amelyben felszólította a horvát kormányt, hogy tegyen eleget a bíróság ítéletének.

A sajtó az ügy kapcsán egy névtelenséget kérő szlovén diplomatát idézett, aki reményét fejezte ki, hogy az Európai Unió nyomást fog gyakorolni Horvátországra, és az Európai Bizottság is világosan állást foglal a horvát visszalépés ügyében.

A bizottság egyik szóvivője eközben mindössze annyit mondott, hogy a brüsszeli testület nem illetékes a tagállamok közötti határviták kérdésében, de a barátságos megoldásokat támogatja.

Ljubljana már reggel megkapta az ítélet másolatát, Zágráb azonban visszautasította ezt a lehetőséget.

Elemzők a döntés nyomán a feszültség kiéleződésére számítanak a két ország között. A határvita miatt Szlovénia annak idején többször is hátráltatta Horvátország európai uniós csatlakozási tárgyalásait.

Horvát kormányfő: Zágráb nem tekinti kötelező érvényűnek a hágai döntőbíróság határozatát

Horvátország nem tekinti kötelező érvényűnek a hágai nemzetközi döntőbíróság Szlovénia javára hozott döntését a Pirani-öböl körüli határvita ügyében, és nem áll szándékában eleget tenni az abban foglaltaknak - jelentette ki Andrej Plenkovic horvát kormányfő csütörtökön tartott rendkívüli sajtótájékoztatóján.

Mint mondta, a horvát parlament 23 hónappal ezelőtt egyhangúlag döntött arról, hogy kihátrált a horvát-szlovén határvita döntőbírósági rendezéséből, miután kiszivárgott: Ljubljana feltehetően lobbizott a bíróságon, hogy megszerezze a Pirani-öböl kétharmadát.

"Továbbra is készek vagyunk a párbeszédre Szlovéniával" - mondta. Plenkovic reményét fejezte ki, hogy Szlovénia nem tervez egyoldalú lépéseket tenni az ügyben. Mindazonáltal úgy vélte: más országoknak és a nemzetközi közösségnek át kell engednie a probléma megoldását Horvátországnak és Szlovéniának, hogy kétoldalú tárgyalásokkal rendezzék a határvitát.

Plenkovic arra kérte a horvát politikai pártokat, intézményeket és a politikai színtéren résztvevő személyeket, hogy továbbra is maradjanak egységesek egy ilyen jelentős és az ország integritása szempontjából fontos kérdésben.

"Világos az álláspontunk, hogy ebben a pillanatban semmin sem változtatunk, ami a horvát-szlovén államhatárt illeti, és ugyanezt elvárjuk Szlovéniától is" - hangsúlyozta a kormányfő.

"Horvátországnak megvannak az eszközei, hogy megvédje saját területét" - húzta alá végezetül.

Szlovénia és Horvátország között 1991-ben - miután a két ország kivált Jugoszláviából - tört ki határvita, amely egyebek mellett a Pirani-öböl felügyeletét is magában foglalja. A problémát az okozza, hogy a szlovének csak horvát területi vizeken keresztül tudnak kihajózni az Adriai-tengerre, ezért a határvonal számukra kedvező módosítását kérik. A horvát fél szerint viszont a határt az öböl felezővonalánál kell meghúzni, és így a szlovéneknek továbbra is horvát vizeken kell áthajózniuk, hogy az öbölből kijussanak a nemzetközi vizekre. A tenger mellett további húsz négyzetkilométernyi partszakasz hovatartozása is kérdéses volt, az öbölbe ömlő Dragonja határfolyónak ugyanis az utóbbi 25 évben némileg megváltozott a medre.

A két ország 2009-ben fordult nemzetközi döntőbírósághoz, a határvita miatt pedig Szlovénia többször is hátráltatta Horvátország európai uniós csatlakozási tárgyalásait. Zágráb 2015-ben döntött úgy, hogy visszalép a döntőbírósági rendezéstől, miután a horvát sajtóban olyan lehallgatási felvételek leiratai jelentek meg, amelyek arra utalnak, hogy a szlovén fél a bíróság szlovén tagján keresztül Ljubljana számára kedvező döntést lobbizott ki a döntőbíróságon.

A Pirani-öböl körüli határvita ügyében csütörtökön döntött az eljáró hágai nemzetközi döntőbíróság, mégpedig Szlovénia javára, és az ítélet értelmében módosítani kell a Pirani-öböl közepén húzódó határvonalat, hogy a szlovénok ne csak horvát területi vizeken keresztül tudjanak kijutni az öbölből az Adriai-tengerre. Horvátország azonban nem tekinti magára nézve kötelező érvényűnek a döntést.